2015. április 5., vasárnap

Superwoman - Toni Kross [Novella]


A lány 25 vonzó árnyalata


Shanti egészen jól tűrte, mikor a szolgálólányok kisminkelték az arcát. Kivételesen nem mozgott, nem tiltakozott annyit. Ma csak a szempillaspirál sokaságába kötött bele. Általában kiakadt, ha rá akarták adni a szárit és a dupattát, de ma mégis megengedte, sőt az egészet az édesanyja választásával. Shanti nem volt egyszerű indiai lány. Annak ellenére, hogy ő volt a Szultán legkisebb gyermeke, őt tartották a legbölcsebbnek a családban. A mai nap viszont különleges volt számára.
- Ne legyél tiszteletlen, amikor a vendégek megérkeznek - rázta meg lányát Kavita, a Szultán negyedik felesége.
- Azt hittem nem kedvelitek a futballistákat - lép ki édesanyja markai alól. Ő volt a világ legboldogabb indiai lánya, mikor megtudta, hogy a kedvenc csapata a Real Madrid a hazájukba látogat.
- Nem is, de édesapád szeretne jó benyomást kelteni azokra a férfiakra - ült le a középkorú nő, a lánya ágyára. - Mellesleg Kohinoornak férj kell.
- És te úgy gondolod, hogy apánk, majd engedélyezi ezt?
- Édesapád áldását adta rá - vágta rá az asszony. Kohinoor két hónapja töltötte be a tizennyolcadik életévét. A gyönyörű barna hajú lánynak minden férjjelölt megfelelt, de magának a Szultánnak magas elvárásai voltak. A lány kétségbeesetten próbált férjet találni magának. Minél előbb, annál jobb - mondogatta mindig.
- Van is kiszemeltetek, édesanyám?
- Mindenképpen szeretnénk, ha a férfi Spanyol származású lenne.
A lánynak a Spanyol származásra egyből beugrott Iker Casillas, Sergio Ramos, vagy éppen Isco neve, akik igazán félelemben lehetnek ma este.

*****
- Mindig is tudtam, hogy nem vagy szent Kross - lihegte a férfi fülébe. A lány teljesen meztelen volt, s már attól is felhevült a vére, hogy csak a férfi szemeibe nézett. Azokba a csodálatos szemekbe, amik most érte csillogtak. A lány érzékien végigsimított a Német férfi tökéletes testén. A vágyat, szinte érezni lehetett a levegőben. Shanti nem volt tapasztalt, mégis tudta, hogyan vegye el a férfi eszét. Nem csak gyönyörű, fiatal lányként, de igazi vadmacskaként is, megismerhette őt. Toni szerencsésnek érezte magát. Sosem gondolta, hogy az ártatlan levelekből - amiket az évek során váltottak - egy légyottba keveredtek. 
- Már nem bírom sokáig szépségem - suttogta. Kezei megindultak a lány mellei felé. Shanti mellbimbói azonnal megkeményedtek. Amikor a férfi ajkai végigcsókolták a combját, már nem bírta tovább. A férfira vetette magát. Az ajkuk egy percre sem vált el a másikétól. 

Mikor Toni a lányba hatolt, a csillagokat látta. Nem teketóriáztak. Úgy mozogtak együtt, mint két egyforma rugó, amik egymásba tapadtak. Mikor a lány elment, a férfi nevét sikítozva, Toni szíve hatalmasat dobbant. Tudta, hogy most szegett meg minden szabályt, amit magának kötött. Tisztában volt vele, hogy soha többet nem léphet India területére, ha mindez kiderül. Azt is tudta, hogy Shanti nagyon megütheti a bokáját, de jelenleg semmi más nem érdekelte, csak az, hogy a lány bőre az övéhez ér, hogy az ajka együtt mozog az övével. Bár tiltott volt, mégis tökéletes. Most már hitt benne. Most már elhitte a lány levelező nevét. A lány 25 vonzó árnyalattal. 

2015. április 2., csütörtök

TBD - 03

The Best Duo
Sziasztok! Hivatalosan is visszatértem. Remélem tetszik a rész. Üdv, Audriana Moore :)
Harmadik Fejezet

ANAHI PUENTE 

- Hol akartok majd letelepedni, ha összeházasodtok? - teszi fel váratlanul a kérdést Sara, Iker barátnője, s gyermekének anyja. Az egész társaság, szinte egyszerre fordul felénk. Én Benediktre nézek, aki csak vigyorogva belekortyol a borába, majd kezébe fogva, a kezemet, csókot nyom rá.
- Ezen még nem gondolkodtunk - válaszolja. Témába jött már, hogy esetleg én költözöm oda, vagy ő ide, de nem döntöttünk. Engem minden Madridba húz, míg őt Gelsenkirchenbe. Jelenleg képtelen lennék feladni a munkámat, s tudom, hogy Bene nem is várja el tőlem. Sosem lennék képes azt mondani neki, hogy hagyja ott a csapatát, hogy velem lehessen. Elfogadtuk, hogy messze vagyunk egymástól. Amikor csak tehetjük meglátogatjuk a másikat. Két éve vagyunk együtt. Mind a két helyen közös házunk van. Együtt választottuk ki, együtt rendeztük be, együtt döntöttük el, hogy mindkét helyen hagyunk egy külön szobát, ami csak az első babánké lehet. Sok mindent terveztünk, de nem teljesen döntöttük el, hogy hol szeretnénk végleg letelepedni.
- Van még időtök - legyint Sergio. Bene rám kacsintott, majd Sergiora vigyorgott. Mosolyogva ráztam meg a fejem, mikor eszembe jutott a mai mondata: Alig várom, hogy Frau Höwedes legyél. 
- Remélem nem sok - nyom egy utolsó puszit az arcomra, majd visszafordul a meglepett társaság felé.
- Terhes vagy? - nyel félre Marcelo. Hangosan nevetve rázom meg a fejem, Bene röhögve döntötte hátra a fejét. Szemét módon, alig láthatóan végigsimított a hasamon. - Biztos, hogy terhes vagy - pattan fel a Brazil, majd mellé térdelve a hasamat kezdi kémlelni.
- Nem vagyok terhes bongyi - simogatom meg a fejét, majd hajánál fogva hátra húzom mikor motyogni kezd a hasamnak, hogy: "itt van Marcelo bácsi" vagy, hogy "itt a szupersztár keresztapukád". - Benedikt csak szórakozik veletek. Amúgy meg, mondtam én, hogy te leszel a gyerekem keresztapja.
- Ne is tagadd - húzza ki magát. - Hallottam, hogy azt beszéltétek az én szerelmemmel, hogy az első gyerekednek biztos, hogy mi leszünk a keresztszülei - kacsint, a kacarászó Clarissere.
- Te kihallgattál minket - csattan fel.


JAMES RODRÍGUEZ


A hétvége hamar eljött, s miután édesanyám beállított, a lányommal a karjain, minden értelmet nyert. Abban a pillanatban, hogy megláttam a rózsaszínbe öltözött gyöngyszemet, tudatosult bennem, hogy mennyire is hiányzik az, hogy nap, mint nap lássam. Salome volt életem elfénylőbb csillaga, a világom, akiért bármit megtennék. Szerettem volna, ha velem él, de nem szerettem volna elszakítani őt, sem az édesanyjától, sem a gyökereitől, s az időm sem engedte volna meg, hogy mellette legyek, így kénytelen vagyok beletörődni, hogy hetente csak egyszer láthatom őt. Miután elmagyaráztam Nicolanak, hogy ma nem érek rá, hisz csak a lányommal akarok lenni, egyből bevásárolni indultam, hogy minden legyen itthon a kislányom számára. Nic kis hisztizés után ugyan, de megértette, hogy ma semmiképpen sem találkozunk. Erősködött, hisz már nagyon szeretné látni a lányomat, de ez még korai lenne. Két napja történt, hogy közelebb kerültem hozzá. Az együtt töltött éjszaka után képtelen voltam elengedni a Spanyol származású lányt. Pontosan olyan volt, mint amilyenre számítottam. Érzelmes, szenvedélyes s kissé vad, pont, mint Nicola Fuentes. Nem volt bennem félelem. Nem éreztem hibásnak magam, hogy tovább léptem a válással végződő kapcsolatomon. Siettem? Igen, hamar túl akartam lépni rajta. Madrid és az új helyem a királyi gárdánál mindent megváltoztatott. Talán egy másik ember leszek. Az emberek nem csak a kolumbiai Jamesként fognak emlegetni, hanem a Real Madrid egyik játékosaként, ami sikereket sikerekre halmoz, mint a többi fehér színben pompázó játékos.
- Beilleszkedtél már? - tudakolta édesanyám, aki a konyhában szorgoskodott, amióta ideért. Salome egy nyalókával a szájában, s a jobb kezében egy babával, ült az ölemben, én pedig nem győztem raktározni az édes babaillatát.
- Igen - felelem - mindenki kedves velem. Hihetetlen érzés velük játszani anya. Ők profik, híresek és tehetségesek, jó érzés közéjük tartozni.
- Gondolom Cristiano jelenléte is nagyban befolyásolja a teljesítményedet - somolyog rám. Amikor a Real Madrid ajánlatot tett értem, szinte ujjongtam, hogy a példaképem csapattársa lehetek.
- Ronaldo nem csak legendás focista, de csodálatos ember is.
- És a belső munkatársak?
- Ők is jó fejel, bár Ancelotti keresztlányával, aki egyébként a csapat orvosa, nem igazán találtam még meg a hangot - fintorogtam. Anahi Puente egyáltalán nem volt szimpatikus, s a minap ő is közölte a véleményét rólam. Szerinte még nem kellett volna leigazolni egy ilyen nagy csapatba. Érdekes volt, hogy csak engem fúrt mindig oldalba, mert sem Tonival, sem Keyronnal semmi problémája nem volt, s nincsen. Én pedig maradtam a szemében a fekete bárány, aki elmondása szerint, nem tud olyan profin futballozni, mint a többi RM játékos.
- Olyan szigorú? - kérdezi. Tipikus anya. Olyan jószívű.
- Bár csak az lenne - horkanok fel újra. - Nem csak, hogy szigorú, vaskalapos, de még bunkó is a javából. Ez már nem nő, hanem Godzilla.
- Szép lány?
- Igen az - vallom az igazat. Nem is tagadnám, hogy a Spanyol származású lány igen gyönyörű. Sokkal jobban el tudnám képzelni egy kifutón, mintsem nagydarab focisták között. Anyu sunyi tekintettel rám nézett, majd újra visszafordult a gázhoz.